Családias hangulatú díjátadóval zárult a 2018 évi “Jótettekért egy jobb világért” program

Családias hangulatú díjátadóval zárult a 2018 évi “Jótettekért egy jobb világért” program

Szeptember 13-án záró rendezvényéhez érkezett a dm - immáron harmadik - “Jótettekkel egy jobb világért” programja. A civil szervezeteket célzó társadalmi felelősségvállalási pályázat díjátadójának - a program egyik ez évi nyertese - a “Nem adom fel” alapítvány kávézója adott otthont. Házigazdaként a hazai környezettudatosak egyik ikonikus arca, Novák Péter színész üdvözölte az egybegyülteket.

A huszonötödik születésnapját ünneplő dm elképzelésével összhangban a 25 nyertes pályázat többsége a gyermekek és családok pártfogásához kapcsolódott, de a környezettudatosság, a szemléletformálás és edukáció területéről is érkeztek sikeres projektek. –A projektek vezetőivel beszélgettünk.

A Pázmándfalui Napsugár Óvodáért Alapítvány Még zöldebb a kincses sziget projektje egy élménypedagógián alapuló környezet és természetvédelmi program.

Zöldunió (ZU): Miért hoztátok létre az alapítványt?

Dr Baracskai Mónika (B. M): Az alapítványt azzal a céllal hoztuk létre, hogy segítsük a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlödését. Ezt különbözö ismeretterjesztö programok, rendezvények szervezésével, eszközbeszerzéssel, nagyobb beruházásokkal valósítjuk meg. A kisfiam is ebbe az óvodába járt és azt tapasztaltuk, hogy egy nagyon aktív, összetartó közösség szerveződhet egy-egy intézmény köré, ha az óvodapedagógus aktív tevékenységével be tudja vonni a szülőket és más támogatókat is egy adott projektbe.

ZU: Miért épp a környezetvédelem?

B. M.: Óvodánkban a környezet és a minket körülvevő világ megismertetése a gyerekekkel az egyik legfontosabb célkitűzés. Korábban a közlekedési kultúra, mint terület már adott volt az óvodában az élményszigettel és az ott található KRESZ pályával és úgy gondoltuk, ehhez hozzáilleszthető a környezetvédelem területe is. A pályán biciklit, rollert használnak, mint alternatív közlekedési eszközt. Olyan népszerü programokat indítottunk útjára hagyományteremtö céllal, mint például a “Madárvárta”, amely a Madártani Egyesület szakmai támogatásával valósulhatott meg és amely a madarak megismerését, megszerettetését segíti. A gyerekek megérinthetik, megsimogathatják az állatokat és így lépésről lépésre közelebb kerülhetnek a természethez.

ZU: Az elnyert támogatási összegnek van már konkrét helye a projekten belül?

B. M.: A projektben a nagyobb beruházások már megtörténtek, a most elnyert félmillió forintot a kisebb értékű eszközök beszerzésére és környezet és természetvédelemmel kapcsolatos rendezvényekre fordítjuk. Például palackprést vásárolunk, és az éves ütemtervbe illeszkedő aktuális programhoz további eszközöket. Például levendulaültetéshez palántákat. Később, egy következő program során a leszedett levendulát szappan- , szörpkészítéshez használjuk fel. Ezekbe a programokba bevonjuk a szülőket, nagyszülőket és reményeink szerint a helyieket is.

ZU: Milyen programok érhetők el ebben az éves programtervben?

B. M.: Többek között nyílt családi napokat, kézműves foglalkozásokat tartunk. Mindig egy-egy téma köré szerveződik a foglalkozás. Megemlíteném például az adventi kézmüves délutánunkat, amikoris  újrahasznosítható hulladékokat felhasználva, egy instruktor vezetésével készülhetnek ajándékok, dísztárgyak. Mindez segíti a gyerekeket annak megismerésében, hogy mi mindent is alkothatunk hulladékból. A gyerekek életkorúknál fogva nagyon nyitottak és lelkesek. Most novemberben például szelektív hulladékgyűjtőbe látogatunk, ahol egy előadás keretében az óvodások megismerkedhetnek az újrahasznosítás területével. Ezekre mind várjuk az érdeklődő helyieket is. Lesz kerékpáros családi napunk, ellátogatunk helyi gazdaságba és közösen alakítunk ki egy kis levendulás kertet, hogy csak néhányat említsek a programokból.

Ugyancsak az élménytanulást hívta segítségül programjához a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület. A Komposztóvoda, komposztiskola programjukkal a talajok felélesztéséért, az egészséges élelmiszerekért és a környezettudatosságért dolgoznak.

ZU: Honnan jött a gondolat, hogy - megteremtve az élményalapú tanulás lehetőségét - komposztálót kellene az óvodákban elhelyezni?

Gellért Miklós (G. M.): Erről szól ma a pedagógia. Az oktatás, a képzés legeredményesebb formája, ha élményen alapul, ha örömmel tanul a benne résztvevő és kellően motivált. Ez ma világszerte a legelfogadottabb módszer a modern oktatásban.

ZU: Miért éppen a környezetvédelmet választottátok az élmény alapú oktatás szemléltetésére?

G. M.:  Vagy két évtizede előbújt belőlem a természetszerető ember. Édesapám biológia-kémia szakos tanár volt, így már egészen apró koromtól hordoztam magamban a természet csodálatát. Reklámfotósként kezdtem a pályámat, úgy két évtizede tört a felszínre a kirándulásokon edződött gyermek. Azóta működik  a környezetvédelmi egyesületem és azóta foglalkozunk a komposztálással, illetve az évtized kezdete óta a biogazdálkodással. A legtöbb ember lelke mélyén  ott lakozik  ezt a fajta szeretet, csak a mai életforma mellett  elnyomjuk magunkban.  A természeti embert nem engedjük felszínre törni. A különböző civilizációs betegségek is tanúskodnak erről a jelenségről.

ZU: Az óvodákban, iskolákban megvalósuló komposztálás saját kidolgozott program mentén történik?

G. M.: Igen, saját kidolgozott programmal rendelkezünk, amelynek során az iskolások, óvodások játékosan ismerhetik meg a komposztálást, a talajokban zajló csodálatos folyamatokat.. A cél az, hogy az iskolai, óvodai tankertek visszakerüljenek az oktatási intézményekbe. Az 1980-s évekhez képest nagyon visszaszorultak, holott egykor ez a tanterv része volt. A gyerekek kedvelték, hiszen kiszabadulva az osztályteremből „élőben” ismerték meg, hogyan lesz a magból növény, élelmiszer. Szeretnénk megnyerni a gyerekeket és szüleiket a programnak, hiszen a talaj alapvetően meghatározó eleme életünknek: természetes tápanyagtartalma felelős az élelmiszereink megfelelő minőségéért.

ZU: A dm támogatását mire fordítjátok a programon belül?

G. M.: Ez az összeg most konkrétan két projektre kerül felhasználásra. Pest megyében két településen Kistarcsán és Kerepesen, iskolákba és óvodákban helyezünk ki a komposztálókat és játékot szervezünk ehhez kapcsolódóan a gyerekeknek. A komposztáló maga, tulajdonképpen csak mézesmadzag. a benne zajló folyamatok mutatják be, mi zajlik a természetben. A kapcsolódó játékba csomagolt ismeretek átadása a lényeg. A komposztálók használatával látványosan követhetik nyomon az óvodások, iskolások, hogy egy látszólag haszontalan dologból hogyan lesz fekete termőföld.

Az “Alapítvány a Molnár Ferenc Általános Iskoláért” a “Neveld, szedd, edd - iskolakert” elnevezést választotta díjnyertes projektjéhez. A Budapest IX. kerületben található iskola nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy becsempéssze a kertészkedést az iskola udvarára.

ZU: Honnan jött a gondolat, hogy a betondzsungel közepén, egy iskolaudvaron átadjatok valamennyit a gyerekeknek a környezetvédelmi szemléletből?

Poczok Krisztina (P. K.): Kicsi udvar sok gyerek, ez jellemzi az iskolánkat. Úgy éreztük, kellemesebb környezetre lenne szükség, ahol egyfajta környezettudatos szemléletet átadhatunk a tanulóknak. Az iskolában már szelektíven gyűjtjük a hulladékot, de az udvaron sok a por, nem maradnak meg a növények. Szeretnénk zöldebbé, barátságosabbá tenni. A tankert, a veteményes az udvaron lévő kipusztult tujasor helyén kerül kialakításra, nagyjából 30 m2-s területen. A munkálatok már elkezdődtek, ősszel pedig indul az ültetés, veteményezés.

ZU: Mi az alapvető célotok ezzel a programmal?

P. K.: Elsősorban az, hogy a gyerekek ismerjék fel az alapvető konyhakerti növényeket. Tanulják meg gondozni azokat, majd a munkájuk „gyümölcsét” elfogyaszthatják.

ZU: A mostani támogatás összege milyen cékokat szolgál majd?

P. K.: Zöldebbé varázsoljuk a külső udvart, ezzel növeljük a zöld felületet cserjék beültetésével. Beindítjuk a konyhakertet, amihez termőföldet hozatunk, és két komposztálót készíttetünk az újrahasznosítás érdekében.

ZU: Mit remélsz Te a projekttől?

P. K.: Szeretném, ha a gyerekek érdeklődőbbek lennének a környezetükkel szemben. Tanuljanak meg vigyázni a növényekre. Ne rúgjanak bele, ne tépjék ki a földből. Emellett ismerjék meg a kertészeti munkák alapjait is. Amint megvalósul a projekt, bármelyik osztály megtekintheti, és a pedagógus szemléltetheti is a biológiai folyamatokat.

A negyedik “zöld” nyertes projekt a “Szociális Innováció Alapítvány InDaHouse Hungary” projektje, az InDaGarden, amelynek keretében Hernádszentandráson hoztak létre oktató és élménykertet a környék szegénysorban élő gyermekei számára.

A városokból a borsodi falvakba utazó önkénteseknek az a céljuk, hogy szegénységbe születő gyerekek számára élvezetessé tegyék a tanulást. Komoly kihívást jelent számukra, hogy ne hagyják kihunyni a természetes kíváncsiságukat és segítsék az iskolai előmenetelüket.

Az alapítvány programjának lényege egy olyan kert kialakítása, ahol a növények segítségével tudják bemutatni a gyermekek számára az évszakokat, az élővilágot, a víz körforgását. Észak-Magyarországon, Miskolctól 40 kilométerre fekvő kert a környékbeli szegénysorban élő, 4-16 éves gyermekek illetve szüleik számára teheti színesebbé és érthetőbbé a tanulást.

Bár Kanyó Rolanddal a dm marketing és PR menedzserével még a nyár elején hosszasan beszélgettünk a dm társadalmi felelősségvállalásáról, a májusi interjúnk után is maradtak kérdéseink.

ZU: A dm sokféle kampányt indít, mivel tűnik ki a Jó tettekkel egy jobbvilágért kampány a többi közül? Miben más ez?

K. R.:  Ami miatt kitűnik ez a program, az az, hogy a legtöbb programunk edukációs hangsúllyal bír, ennél viszont a helyi közösségekre fókuszálunk. Egészségvédelem, hátrányos helyzetűek támogatása jellemzi a céget alapvetően, de a háttérben a fókusz az edukáción, az oktatáson van. A “Jótettekkel egy jobb világért” programnál az a különlegesség, hogy pénzösszeget adunk, amelyet a szervezet egy konkrét célra elkölthet. Maga a keretrendszer, hogy milyen témákban várjuk a pályázatokat, az persze adott volt. A másik különlegessége ennek a programnak, hogy bevonunk dm dolgozókat is önkéntes munka formájában. Országosan 260 bolttal rendelkezünk, ahol a dolgozók a helyi közösségek életébe, és a nyertes civil projektekbe kapcsolódhatnak be önkéntesként.

ZU: A korábbi évekről van-e visszajelzés arra vonatkozóan, hogy mire használják fel az elnyert összeget az alapítványok?

K. R.: Igen, a szervezetek beszámolót készítenek az összeg felhasználásáról, a program végrehajtásáról. Rákérdezünk a közösség életére gyakorolt hatásokra is, illetve arra is, hogy milyen partnereket sikerült bevonni a folyamatba, milyen eredményt értek el vele. Után követjük a projekteket minden esetben. A visszajelzésekből azt látjuk, hogy a díjazott szervezetek nagyon ügyesen és költséghatékonyan használják fel ezeket a támogatási összegeket.

Az esemény családias hangulatban telt, a díjazottak bemutatását, majd a díjátadó hivatalos lezárását követően Novák Péter a civil közösségek együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet: „Miért nem kapcsolódunk össze?” tette fel az egyszerű, ám kézenfekvő kérdést. - „A szervezetek közötti szellemi és rokoni kapcsolatok, az integráció viszi előre a világot. Kommunikáljatok és ismerkedjetek egymással. Keressetek olyan kapcsolódási pontokat, amelyek országos hálózattá nőhetik ki magukat.”

  • Hirdetés
  • Forrás: Zöldúnió

Cimkék: fenntarthatóság, jótettek